Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Dedikálás a 88. Ünnepi Könyvhéten

Kép
Minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel!

Ki van a borítón?

Többen kérdezték, hogy ki az a jó kiállású bajszos személy a könyv borítóján? Flesch Aladár császári és királyi konzul áll a jokohamai konzulátus főbejárata előtt. Flesch Alfréd Aladár 1859-ben született Budapesten. Édesapja Flesch Mór termény nagykereskedő volt, aki 1878-ban vette meg az ún. Generáli székházat (Dorottya utca 10.) és természetesen fia is itt lakott.  1926-ban Bécsben hunyt el. Jogtudományi végzettséget szerzett és felvették a monarchia Külügyminisztérium ába. Diplomata pályára került. Karrierje Alexandriá ban indul 1882-86, és ezt követően szolgálati helyei Odessza , Bombay , Bukarest , Berlin . 1894-ben, amikor Kreitner Gusztáv váratlanul meghalt, akkor nevezték ki Jokohamába. 1900-ban rendelték vissza Budapestre és szolgálataiért a császár nemesi címet adományozott neki és családjának. Ekkor vette fel a borsai nemesi előnevet, Alfréd Aladár Flesch von Borsa . Következő szolgálati helye főkonzulként Chicago volt, de két év múlva hazatért Japánban szerzett

Haár Ferenc és Irén családi adatainak pontosítása

Tom Haártól kaptam üzenetet, melyben a következőket pontosította: 558. oldal: Haár Ferenc a Brassó megyei Csernátfaluban született. Francis Haar nevet a második világháború után vette fel (japánul フランシス・ハール). A gyermekek születési sorrendben (560. oldalon is): Tamás (1941), Veronika (1942), András (1946). Történetük leírásában a gyermekek születési dátuma helyesen van. Elnézést, felcseréltem.       559. oldal: Haár Irén december 16-án született. Étterem tulajdonosként japánul az アイリーン・ハール nevet használta

Kossuth Rádió - Fülszöveg

A Kossuth Rádió 2017. május 8-án, a  180 perc  című reggeli műsorában sugározta a szokásos hétfői könyvajánlóját. Ez alkalommal  Leirer Tímea beszélgetett velem a  Fülszövegben  "Japán vonzásában" című könyvemről. Az elhangzott Fülszöveg itt újra meghallgatható.

Sz. Tóth Gyula (Tanári notesz)

Magyar–japán. Kézben a könyv. Első fogásra vaskos, nehéz (600 oldal, rengeteg korabeli fotóval, hatalmas forrásanyaggal). Kiss Sanyi örömmel adta a tiszteletpéldányt, én ámulva vettem. És persze nagy köszönettel. Japán vonzásában , ez lett a főcím, a fontos, történetvezető alcím: Magyarok, akik szerették Japánt . Komplex kultúratörténet. Az oktatás szempontjából nézve: műveltségterület (történelem, családtörténet, ipar, kereskedelem, szállítás, politika, földrajz, életregény, Európa–Japán közvetlen kapcsolódásokkal, beágyazódva a világtörténelembe, földrészeket átszelve, a köz- és magánérdekek-értékek-szándékok és attitűdök viharában.) Szóval: „feladat”. Impozáns, sokszálú és nagy ívű, múltat és jelent összekötő, mát és jövőt figyelmeztető mű. A nemzetek közötti előítéleteket emberi teremtő tevékenységek példáival „eloszlató” hatalmas anyag. Kerüljön terítékre, kapjon minél nagyobb nyilvánosságot, boncolgassák az emberek hetedhét határon túl. Nagy gratuláció a feltáró-összegző munkáé

Hol születhetett Kuhn Moritz?

Kép
Sok időt töltöttem azzal, hogy Kuhn Moritz születési helyét és dátumát felleljem. Egyik olvasóm, kitűnő könyvtáros barátom most talált egy gótbetűs hírt, miszerint Kuhn Moritz komáromi. Kis kutatással előkerült a Budapesti Hírlap híre is. Íme a bizonyíték: Váratlan örökség Japánban meggazdagodtak Jokohamában meghalt egykori komáromi gesztenyesütő 300.000 koronát hagyott gyermekeire.  Az urat Kuhn Móric Márkus nak, azaz  Markus Moritz Kuhn -nak hívták. S feltehetőleg komáromi születésű. Ennek még utána kell járnom. 

Két kérdés a Keleti Szél közösség honlapjáról: Uremann és Japán-szeretet

A Keleti Szél könyvajánlásához érkezett egyik hozzászólást szeretném idézni: "– Uremann János “magyar” jezsuita atya sajnos nem volt magyar, hanem Ivan Vreman dalmát származású jezsuita volt, Splitben született, nem is az osztrák provincia tagja volt, hanem Rómában lépett be a rendbe. Ráadásul nem derül ki az, hogy vajon miért is volt fontos válogatóelv az, hogy a szereplők szeressék Japánt? Érdekes lenne azokról is olvasni, akik mondjuk nem szerették Japánt, vagy akik egy kicsit szerették is, meg nem is Japánt. Fura ebből a leegyszerűsített, “szerették-nem szerették” kétpólusú értéktartománynak csupán egyik feléből megközelíteni a témát – arról nem is szólva, hogy ez a tényként kezelt Japán-szeretet kizárólag a szerző saját feltételezése, mert a könyvben tárgyalt magyarokat (vagy nem magyarokat) már nem tudjuk meginterjúvolni. Egy kicsit bekissándorozódott ezáltal az emlékük." Uremann János története megfogott. Köszönöm a korrekciót, és elnézést az olvasótól, mert

Ausztria rögtön hadat üzen Japánnak

Egyik olvasóm kérdezte, hogy történhetett az, hogy Ausztria 1909-ben titkos szerződést kötött Japánnal az oroszok megtámadására ( Császári hercegek látogatása 225. old.), és mégis a háború kitörése után az osztrákok rögtön hadat üzentek Japánnak? A Harcba lépünk Japánnal című fejezetben (245. old) nem írtam le, hogy az osztrák-német szövetség nagyon erős volt. Tény, hogy a japánok a britekkel elhidegült viszonyukat már a tízes évek elején rendezték, ami a szerződés létrejöttének egyik fontos okát elavulttá tette. Tény, hogy a japánok a németektől 1914. augusztus 15-én ultimátumban követelték a német Csingtao "bérelt terület" átadását, melyet válaszul Berlin augusztus 19-én szintén ultimátummal visszautasított. Ausztria "titkos" szerződése ekkor érvényét vesztette, de ez lehetett már korábban is. Augusztus végén a szövetséges osztrákok hadüzenete logikusan következett. A kérdés mélyebb kutatásával nem foglalkoztam.

Sajtó és web reflexiók

A szerző öröme, ha észreveszik művét. Könyvem végszavában jeleztem, hogy megindítottam ezt a blogot és kértem olvasóimat, hogy segítsenek hibáimat kijavítani és pontosítani, valamint további eseményekkel, nevekkel kiegészíteni. Örömömre már kritikát, kérdéseket és kiegészítő információt is kaptam, melyre külön-külön bejegyzéssel válaszolok. Időrendben a következő érdemi forrásokat találtam meg: Holnap Kiadó beharangozása, amit rögtön követett a Líra , a dedikálás után még sok könyves, köztük Romániában bejegyzett webes könyvesboltok is feltették a könyvet kínálatukba  Magyar-Japán Baráti Társaság és a Magyar-Japán Gazdasági Klub  (mi raktuk fel) Keleti Szél április 21-én jelent meg az MTI kulturális rovat rövid közleménye Könyvhét online és Könyvhét FB Múlt kor   Magyar Hírlap Könyvfesztivál előzetesében Egyre több blog is foglalkozik a könyvvel Szaké és pálinka  Magyar Idők Lugas melléklet

Dedikálás április 23. vasárnap 16:00 órától

Kép

Megjelent a könyv

Kép
Örömmel értesítek mindenkit, hogy könyvem a boltokba került. Japán vonzásában A borítón a jokohamai konzulátus bejárata látható (XIX. század vége) Japánban illetve Távol–Keleten élt vállalkozóink életét és működését mutatom be. Könyvem főszereplői érkezési sorrendben, zárójelben az ott töltött évek szerint a következők: Kuhn Moritz , Maurice Montague Kuhn, M.M. Kuhn , クーン・モーリツ (1868-1901). Műkereskedő Kuhn Arthur , アーサー・クーン or クーン・アーサー (1870-1913). Műkereskedő Komor Szigfrid , コモル・シグフリード (1887-1935). Műkereskedő Komor Izidor , コモル・イジドル (1893-1919 és 1934-1942). Műkereskedő Komor György , George Komor, ジョージ・コモル (1897-1976). Műkereskedő Elked Antal , エルケド・アンタル (1899-1942). Bankár Sikos János ,  ジョン・シコシ (1922-1968). Mérnök Metzger Nándor , Watanabe Metzger Nándor, Ferdinandus W. Metzger, フェルヂナンド・メツゲル (1932-1946). Tolmács, kereskedő, tudósító, orientalista, szótárkészítő, diplomata Nagy József , Don Guiseppe Nagy, ヨゼフ・ナジ (1935-1990). Szalézi szerzetes tanár, mé

Miről szól a könyv?

A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szól ez a könyv. 1869-től 1959-ig, azaz kilenc évtized, történéseit írja le részletesen a szerző, de bevezetésként bemutatja az azt megelőző időszakban ott járt magyarokat és tevékenységüket is. A szerző szokatlan nézőpontot választott a téma bemutatására, mert összefonta az ott élő és működő magyarok tevékenységét a világpolitikai történéseivel, nem feledve az államközi kapcsolatok építésének állomásait sem. A történet a szereplők szemszögéből időrendben halad, az ő tevékenységük van előtérben, de háttérként az olvasó megismerheti a vállalkozásra ható változó történelmi környezetet is. A történet Marco Polo utazásával és indul. Tőle értesülnek a művelt európaiak Zipangu ról és népéről, valamint Kubilaj kán a szigetország ellen indított sikertelen hadjáratairól. 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a portugálokat a rossz irányú szelek 1543-ban Tanegasima, Dél-japáni szigetére sodorja, akik azonnal kereskedni kezdtek a he

The First 50 Years of Japanese-Hungarian Commercial Relations

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations