Japán vonzásában

Minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel!

A Kossuth Rádió 2017. május 8-án, a  180 perc  című reggeli műsorában sugározta a szokásos hétfői könyvajánlóját. Ez alkalommal  Leirer Tímea beszélgetett velem a  Fülszövegben  "Japán vonzásában" című könyvemről. Az elhangzott Fülszöveg itt újra meghallgatható.

Magyar–japán. Kézben a könyv. Első fogásra vaskos, nehéz (600 oldal, rengeteg korabeli fotóval, hatalmas forrásanyaggal). Kiss Sanyi örömmel adta a tiszteletpéldányt, én ámulva vettem. És persze nagy köszönettel. Japán vonzásában , ez lett a főcím, a fontos, történetvezető alcím: Magyarok, akik szerették Japánt . Komplex kultúratörténet. Az oktatás szempontjából nézve: műveltségterület (történelem, családtörténet, ipar, kereskedelem, szállítás, politika, földrajz, életregény, Európa–Japán közvetlen kapcsolódásokkal, beágyazódva a világtörténelembe, földrészeket átszelve, a köz- és magánérdekek-értékek-szándékok és attitűdök viharában.) Szóval: „feladat”. Impozáns, sokszálú és nagy ívű, múltat és jelent összekötő, mát és jövőt figyelmeztető mű. A nemzetek közötti előítéleteket emberi teremtő tevékenységek példáival „eloszlató” hatalmas anyag. Kerüljön terítékre, kapjon minél nagyobb nyilvánosságot, boncolgassák az emberek hetedhét határon túl. Nagy gratuláció a feltáró-összegző munkáé...

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations ...

A kutatás láza elragadott, de 2013-ban úgy döntöttem, hogy az addig összegyűjtött anyagot könyv formájában közreadom. Különösen fontosnak tartottam azt, hogy a Kuhn & Co. , és a Kuhn & Komor cégek körüli, főleg a neten terjedő számtalan pontatlanságot tisztázzam, amihez felsorakoztattam az általam összegereblyézett tényeket, dokumentumokat. A cégnevek hasonlóságából adódó problémák, valamint a cégalapítások időbeli hibás megjelölése is annak köszönhető, hogy mindkét cég teljes irattára az 1923-as nagy kantói földrengésben megsemmisült, a jokohamai nyilvántartásokkal együtt. Tulajdonképpen ennek a két cégnek története eddig a kutatásokon kívül maradt. Az adatokat szinte régészeti módszerrel kellett összeszedegetni, s kiderült, hogy egy bankcsőd kényszerítette rá az alapító   Kuhn Móritz ot, hogy hongkongi vállalkozását két legjobb munkatársának, Kuhn Artúr nak és Komor Szigfrid nek 1892-ben eladja. A cégek története mellett a jokohamai magyar kolónia életét, hazai látogató...

Mélyen tisztelt Nagykövet úr Őexcellenciája, méltóságos Asszony! Tisztelt Vendégek! Kedves Barátaim és szeretett Családom! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a megtisztelő kitüntetést, a Felkelő Nap Rendjét Arany Sugarakkal és Nyakszalaggal ( 旭日中綬 章 きょくじつちゅうじゅしょ う )! A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését elősegítő közel három évtizedes munkámhoz számos japán és magyar szervezetre, partnerre és barátra volt szükségem, s most úgy érzem ez a kitüntetés egyben nekik is szól. Ebből az alkalomból szeretném kifejezni őszinte hálámat feléjük is a tőlük kapott támogatásért! Kapcsolataink a messze múltba nyúlnak vissza, és mindkét országban régóta tudunk egymásról. A magyar és a japán nép mindig jó érzéssel gondolt egymásra, baráti népnek tartottuk és tartjuk egymást és ez igaz volt akkor is, amikor a történelem országainkat ellenkező oldalra sodorta. Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben kötötte meg a Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Egyezmény t. Történ...

Kiss Sándor: Kereskedők, hittérítők Nyugatról.  Gazdasági kapcsolatok Japánnal A Japánba első európaiként 1543-ban érkező portugálok fél évszázadig kizárólagos kereskedelmi pozícióban voltak, de 1596-ban megérkeztek a spanyolok, majd 1600-ban a hollandok és 1613-ban az angolok. Az akkoriban induló Holland Kelet-indiai Társaság a kezdetektől, hivatalosan engedélyezve 1609-től rendszeresen szállított Japánba, és ezzel kikezdte a portugálok kereskedelmi pozícióját. Japánból 1614-ben kitiltották a misszionáriusokat, 1624-ben a spanyol, majd 1639-ben a portugál kereskedőket is kiűzték. A hollandok azonban - mivel nem foglalkoztak hittérítéssel - maradhattak. A bezárkózás (1639-1854) időszakában a hollandok jelentették a kizárólagos nyugati kapcsolatot. Az európai országok a 19. század közepére egyre aktívabbakká váltak érdekszférájuk építésében, és sorozatban gyártott termékeikhez új piacokat kerestek. Az amerikaiak nyomására 1854-ben Japán aláírta a kanagavai egyezmény t, az egyenl...

Diplomáciai kapcsolataink felvételének 140. és újból felvételének 50. évfordulójára megjelent kötet tartalmazta a magyar japanológusok írásait, közte dolgozatomat, mely a kereskedelmi kapcsolatokat tekintette át a kezdetektől 2008-ig. A 2009-es jubileum sok eseményt hozott és lehetőséget adott, hogy több helyen beszámolhassak kutatásaimról.