Ki van a borítón?

Többen kérdezték, hogy ki az a jó kiállású bajszos személy a könyv borítóján?

Flesch Aladár császári és királyi konzul áll a jokohamai konzulátus főbejárata előtt.
Flesch Alfréd Aladár 1859-ben született Budapesten. Édesapja Flesch Mór termény nagykereskedő volt, aki 1878-ban vette meg az ún. Generáli székházat (Dorottya utca 10.) és természetesen fia is itt lakott. 1926-ban Bécsben hunyt el.

Jogtudományi végzettséget szerzett és felvették a monarchia Külügyminisztériumába. Diplomata pályára került. Karrierje Alexandriában indul 1882-86, és ezt követően szolgálati helyei Odessza, Bombay, Bukarest, Berlin. 1894-ben, amikor Kreitner Gusztáv váratlanul meghalt, akkor nevezték ki Jokohamába. 1900-ban rendelték vissza Budapestre és szolgálataiért a császár nemesi címet adományozott neki és családjának. Ekkor vette fel a borsai nemesi előnevet, Alfréd Aladár Flesch von Borsa. Következő szolgálati helye főkonzulként Chicago volt, de két év múlva hazatért Japánban szerzett maláriája miatt. 1908-ban néhány társával megalapították a Dolhai Faipari részvénytársaságot.

Japánból hozott gyűjteményének egy részét a Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. Erről a korai sajtó így tájékoztatott:

  • „Az ajándékozások sorából kimagaslik Flesch Aladár jokohamai cs. és kir. konzul 56 leltári számot lefoglaló, 62 darabból álló, következő japán-gyűjteménye: 3 puska, 12 kard hüvelyével, 2 gyakorló nyíl, 4 dárda hüvellyel, 6 ív nyílvesszőkkel, 1 kés tokban, 6 csontvéges nyílvessző, 6 vívótőr, 4 fejkosár, 2 arczvért, 2 mellvért, 1 pár kesztyű, 2 Buddha-szobor, 2 függőlámpa, 1 kártyaszekrényke és 7 darab hal-alak papirosból.”

Gyűjteményét többször kiállították.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

The First 50 Years of Japanese-Hungarian Commercial Relations

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations ...
További információk