Két kérdés a Keleti Szél közösség honlapjáról: Uremann és Japán-szeretet

A Keleti Szél könyvajánlásához érkezett egyik hozzászólást szeretném idézni:

"– Uremann János “magyar” jezsuita atya sajnos nem volt magyar, hanem Ivan Vreman dalmát származású jezsuita volt, Splitben született, nem is az osztrák provincia tagja volt, hanem Rómában lépett be a rendbe.

Ráadásul nem derül ki az, hogy vajon miért is volt fontos válogatóelv az, hogy a szereplők szeressék Japánt? Érdekes lenne azokról is olvasni, akik mondjuk nem szerették Japánt, vagy akik egy kicsit szerették is, meg nem is Japánt. Fura ebből a leegyszerűsített, “szerették-nem szerették” kétpólusú értéktartománynak csupán egyik feléből megközelíteni a témát – arról nem is szólva, hogy ez a tényként kezelt Japán-szeretet kizárólag a szerző saját feltételezése, mert a könyvben tárgyalt magyarokat (vagy nem magyarokat) már nem tudjuk meginterjúvolni. Egy kicsit bekissándorozódott ezáltal az emlékük."

Uremann János története megfogott. Köszönöm a korrekciót, és elnézést az olvasótól, mert a leírtakat (Uremann János jezsuita misszionárius 25. old.) módosítanom kell. Ha figyelmesebben fogalmazok, akkor az első mondatot így kellett volna írnom:

"Rátérve egy korai magyar vonatkozásra, a hittérítők között már találunk egy dalmát honfitársat is..."

Az a tény fontos, hogy a mai ismereteink szerint ő az első honfitársunk, akinek élete Japánhoz is köthető. Ivan Vreman (Wikipedián Ivan Ureman) dalmát volt, ahogy ez 26. oldalon közölt Alexivs Horányi: Memoria Hvngarorvm szócikkben jól láthatóan is írva van. A mai kutatások értékelése szerint holdfogyatkozási megfigyelése és erről az olasz G. A. Magini asztronómusnak írt levele a leg említésre méltóbb. Születés dátumára két adatot találtam 1579 és 1583. Én az elsőt, mára kiderült, hogy a hibásat használtam könyvemben. Forrásom Bögös László: Régi századok magyarjai Vietnamban volt. Vreman élete megérne egy sokkal alaposabb kutatást. Átnéztem a legújabb közleményeket, van egy pontosabb angol nyelvű életrajza, valamint Mijo Korade 2003-ban szlovákul írt cikke most már a neten is olvasható, amiben részletezi munkásságát. Valahogy a Japán belviszonyokról írt leveleit nem nagyon említik. Tervbe vettem, hogy kicsit utána járok és javítom illetve kiegészítem az általam leírtakat.

Japán-szeretet. Tényleg ez volt a válogató elvem, általam választott kategória. Természetesen az is feltételezhető, hogy nem minden szereplőm szerette Japánt, de az igazolható, hogy mindnyájan kedvelték a japánokkal való együttműködést. Túl kövérnek, 600 oldalasnak született meg a könyv. Akik nem szerették Japánt, azokról is lehetne egy vaskos kéziratot írni.  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

The First 50 Years of Japanese-Hungarian Commercial Relations

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations
További információk

Ki van a borítón?

Többen kérdezték, hogy ki az a jó kiállású bajszos személy a könyv borítóján? Flesch Aladár császári és királyi konzul áll a jokohamai konzulátus főbejárata előtt. Flesch Alfréd Aladár 1859-ben született Budapesten. Édesapja Flesch Mór termény nagykereskedő volt, aki 1878-ban vette meg az ún. Generáli székházat (Dorottya utca 10.) és természetesen fia is itt lakott.  1926-ban Bécsben hunyt el. Jogtudományi végzettséget szerzett és felvették a monarchia Külügyminisztérium ába. Diplomata pályára került. Karrierje Alexandriá ban indul 1882-86, és ezt követően szolgálati helyei Odessza , Bombay , Bukarest , Berlin . 1894-ben, amikor Kreitner Gusztáv váratlanul meghalt, akkor nevezték ki Jokohamába. 1900-ban rendelték vissza Budapestre és szolgálataiért a császár nemesi címet adományozott neki és családjának. Ekkor vette fel a borsai nemesi előnevet, Alfréd Aladár Flesch von Borsa . Következő szolgálati helye főkonzulként Chicago volt, de két év múlva hazatért Japánban szerzett
További információk

Miről szól a könyv?

A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szól ez a könyv. 1869-től 1959-ig, azaz kilenc évtized, történéseit írja le részletesen a szerző, de bevezetésként bemutatja az azt megelőző időszakban ott járt magyarokat és tevékenységüket is. A szerző szokatlan nézőpontot választott a téma bemutatására, mert összefonta az ott élő és működő magyarok tevékenységét a világpolitikai történéseivel, nem feledve az államközi kapcsolatok építésének állomásait sem. A történet a szereplők szemszögéből időrendben halad, az ő tevékenységük van előtérben, de háttérként az olvasó megismerheti a vállalkozásra ható változó történelmi környezetet is. A történet Marco Polo utazásával és indul. Tőle értesülnek a művelt európaiak Zipangu ról és népéről, valamint Kubilaj kán a szigetország ellen indított sikertelen hadjáratairól. 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a portugálokat a rossz irányú szelek 1543-ban Tanegasima, Dél-japáni szigetére sodorja, akik azonnal kereskedni kezdtek a he
További információk