Két kérdés a Keleti Szél közösség honlapjáról: Uremann és Japán-szeretet
A Keleti Szél könyvajánlásához érkezett egyik hozzászólást szeretném idézni:
"– Uremann János “magyar” jezsuita atya sajnos nem volt magyar, hanem Ivan Vreman dalmát származású jezsuita volt, Splitben született, nem is az osztrák provincia tagja volt, hanem Rómában lépett be a rendbe.
Ráadásul nem derül ki az, hogy vajon miért is volt fontos válogatóelv az, hogy a szereplők szeressék Japánt? Érdekes lenne azokról is olvasni, akik mondjuk nem szerették Japánt, vagy akik egy kicsit szerették is, meg nem is Japánt. Fura ebből a leegyszerűsített, “szerették-nem szerették” kétpólusú értéktartománynak csupán egyik feléből megközelíteni a témát – arról nem is szólva, hogy ez a tényként kezelt Japán-szeretet kizárólag a szerző saját feltételezése, mert a könyvben tárgyalt magyarokat (vagy nem magyarokat) már nem tudjuk meginterjúvolni. Egy kicsit bekissándorozódott ezáltal az emlékük."
Uremann János története megfogott. Köszönöm a korrekciót, és elnézést az olvasótól, mert a leírtakat (Uremann János jezsuita misszionárius 25. old.) módosítanom kell. Ha figyelmesebben fogalmazok, akkor az első mondatot így kellett volna írnom:
"Rátérve egy korai magyar vonatkozásra, a hittérítők között már találunk egy dalmát honfitársat is..."
Az a tény fontos, hogy a mai ismereteink szerint ő az első honfitársunk, akinek élete Japánhoz is köthető. Ivan Vreman (Wikipedián Ivan Ureman) dalmát volt, ahogy ez 26. oldalon közölt Alexivs Horányi: Memoria Hvngarorvm szócikkben jól láthatóan is írva van. A mai kutatások értékelése szerint holdfogyatkozási megfigyelése és erről az olasz G. A. Magini asztronómusnak írt levele a leg említésre méltóbb. Születés dátumára két adatot találtam 1579 és 1583. Én az elsőt, mára kiderült, hogy a hibásat használtam könyvemben. Forrásom Bögös László: Régi századok magyarjai Vietnamban volt. Vreman élete megérne egy sokkal alaposabb kutatást. Átnéztem a legújabb közleményeket, van egy pontosabb angol nyelvű életrajza, valamint Mijo Korade 2003-ban szlovákul írt cikke most már a neten is olvasható, amiben részletezi munkásságát. Valahogy a Japán belviszonyokról írt leveleit nem nagyon említik. Tervbe vettem, hogy kicsit utána járok és javítom illetve kiegészítem az általam leírtakat.
Japán-szeretet. Tényleg ez volt a válogató elvem, általam választott kategória. Természetesen az is feltételezhető, hogy nem minden szereplőm szerette Japánt, de az igazolható, hogy mindnyájan kedvelték a japánokkal való együttműködést. Túl kövérnek, 600 oldalasnak született meg a könyv. Akik nem szerették Japánt, azokról is lehetne egy vaskos kéziratot írni.
Ráadásul nem derül ki az, hogy vajon miért is volt fontos válogatóelv az, hogy a szereplők szeressék Japánt? Érdekes lenne azokról is olvasni, akik mondjuk nem szerették Japánt, vagy akik egy kicsit szerették is, meg nem is Japánt. Fura ebből a leegyszerűsített, “szerették-nem szerették” kétpólusú értéktartománynak csupán egyik feléből megközelíteni a témát – arról nem is szólva, hogy ez a tényként kezelt Japán-szeretet kizárólag a szerző saját feltételezése, mert a könyvben tárgyalt magyarokat (vagy nem magyarokat) már nem tudjuk meginterjúvolni. Egy kicsit bekissándorozódott ezáltal az emlékük."
Uremann János története megfogott. Köszönöm a korrekciót, és elnézést az olvasótól, mert a leírtakat (Uremann János jezsuita misszionárius 25. old.) módosítanom kell. Ha figyelmesebben fogalmazok, akkor az első mondatot így kellett volna írnom:
Az a tény fontos, hogy a mai ismereteink szerint ő az első honfitársunk, akinek élete Japánhoz is köthető. Ivan Vreman (Wikipedián Ivan Ureman) dalmát volt, ahogy ez 26. oldalon közölt Alexivs Horányi: Memoria Hvngarorvm szócikkben jól láthatóan is írva van. A mai kutatások értékelése szerint holdfogyatkozási megfigyelése és erről az olasz G. A. Magini asztronómusnak írt levele a leg említésre méltóbb. Születés dátumára két adatot találtam 1579 és 1583. Én az elsőt, mára kiderült, hogy a hibásat használtam könyvemben. Forrásom Bögös László: Régi századok magyarjai Vietnamban volt. Vreman élete megérne egy sokkal alaposabb kutatást. Átnéztem a legújabb közleményeket, van egy pontosabb angol nyelvű életrajza, valamint Mijo Korade 2003-ban szlovákul írt cikke most már a neten is olvasható, amiben részletezi munkásságát. Valahogy a Japán belviszonyokról írt leveleit nem nagyon említik. Tervbe vettem, hogy kicsit utána járok és javítom illetve kiegészítem az általam leírtakat.
Japán-szeretet. Tényleg ez volt a válogató elvem, általam választott kategória. Természetesen az is feltételezhető, hogy nem minden szereplőm szerette Japánt, de az igazolható, hogy mindnyájan kedvelték a japánokkal való együttműködést. Túl kövérnek, 600 oldalasnak született meg a könyv. Akik nem szerették Japánt, azokról is lehetne egy vaskos kéziratot írni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése