Japán vonzásában

Egyik olvasóm kérdezte, hogy történhetett az, hogy Ausztria 1909-ben titkos szerződést kötött Japánnal az oroszok megtámadására ( Császári hercegek látogatása 225. old.), és mégis a háború kitörése után az osztrákok rögtön hadat üzentek Japánnak? A Harcba lépünk Japánnal című fejezetben (245. old) nem írtam le, hogy az osztrák-német szövetség nagyon erős volt. Tény, hogy a japánok a britekkel elhidegült viszonyukat már a tízes évek elején rendezték, ami a szerződés létrejöttének egyik fontos okát elavulttá tette. Tény, hogy a japánok a németektől 1914. augusztus 15-én ultimátumban követelték a német Csingtao "bérelt terület" átadását, melyet válaszul Berlin augusztus 19-én szintén ultimátummal visszautasított. Ausztria "titkos" szerződése ekkor érvényét vesztette, de ez lehetett már korábban is. Augusztus végén a szövetséges osztrákok hadüzenete logikusan következett. A kérdés mélyebb kutatásával nem foglalkoztam.

A szerző öröme, ha észreveszik művét. Könyvem végszavában jeleztem, hogy megindítottam ezt a blogot és kértem olvasóimat, hogy segítsenek hibáimat kijavítani és pontosítani, valamint további eseményekkel, nevekkel kiegészíteni. Örömömre már kritikát, kérdéseket és kiegészítő információt is kaptam, melyre külön-külön bejegyzéssel válaszolok. Időrendben a következő érdemi forrásokat találtam meg: Holnap Kiadó beharangozása, amit rögtön követett a Líra , a dedikálás után még sok könyves, köztük Romániában bejegyzett webes könyvesboltok is feltették a könyvet kínálatukba  Magyar-Japán Baráti Társaság és a Magyar-Japán Gazdasági Klub  (mi raktuk fel) Keleti Szél április 21-én jelent meg az MTI kulturális rovat rövid közleménye Könyvhét online és Könyvhét FB Múlt kor   Magyar Hírlap Könyvfesztivál előzetesében Egyre több blog is foglalkozik a könyvvel Szaké és pálinka  Magyar Idők Lugas melléklet

Örömmel értesítek mindenkit, hogy könyvem a boltokba került. Japán vonzásában A borítón a jokohamai konzulátus bejárata látható (XIX. század vége) Japánban illetve Távol–Keleten élt vállalkozóink életét és működését mutatom be. Könyvem főszereplői érkezési sorrendben, zárójelben az ott töltött évek szerint a következők: Kuhn Moritz , Maurice Montague Kuhn, M.M. Kuhn , クーン・モーリツ (1868-1901). Műkereskedő Kuhn Arthur , アーサー・クーン or クーン・アーサー (1870-1913). Műkereskedő Komor Szigfrid , コモル・シグフリード (1887-1935). Műkereskedő Komor Izidor , コモル・イジドル (1893-1919 és 1934-1942). Műkereskedő Komor György , George Komor, ジョージ・コモル (1897-1976). Műkereskedő Elked Antal , エルケド・アンタル (1899-1942). Bankár Sikos János ,  ジョン・シコシ (1922-1968). Mérnök Metzger Nándor , Watanabe Metzger Nándor, Ferdinandus W. Metzger, フェルヂナンド・メツゲル (1932-1946). Tolmács, kereskedő, tudósító, orientalista, szótárkészítő, diplomata Nagy József , Don Guiseppe Nagy, ヨゼフ・ナジ (1935-1990). Szalézi szerzetes tanár...

A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szól ez a könyv. 1869-től 1959-ig, azaz kilenc évtized, történéseit írja le részletesen a szerző, de bevezetésként bemutatja az azt megelőző időszakban ott járt magyarokat és tevékenységüket is. A szerző szokatlan nézőpontot választott a téma bemutatására, mert összefonta az ott élő és működő magyarok tevékenységét a világpolitikai történéseivel, nem feledve az államközi kapcsolatok építésének állomásait sem. A történet a szereplők szemszögéből időrendben halad, az ő tevékenységük van előtérben, de háttérként az olvasó megismerheti a vállalkozásra ható változó történelmi környezetet is. A történet Marco Polo utazásával és indul. Tőle értesülnek a művelt európaiak Zipangu ról és népéről, valamint Kubilaj kán a szigetország ellen indított sikertelen hadjáratairól. 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a portugálokat a rossz irányú szelek 1543-ban Tanegasima, Dél-japáni szigetére sodorja, akik azonnal kereskedni kezdtek a he...

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan Book Presentation for Josai University at Budapest Business School on 17 of February, 2017 Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria . But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise ( 妥協 ) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations ...

A kutatás láza elragadott, de 2013-ban úgy döntöttem, hogy az addig összegyűjtött anyagot könyv formájában közreadom. Különösen fontosnak tartottam azt, hogy a Kuhn & Co. , és a Kuhn & Komor cégek körüli, főleg a neten terjedő számtalan pontatlanságot tisztázzam, amihez felsorakoztattam az általam összegereblyézett tényeket, dokumentumokat. A cégnevek hasonlóságából adódó problémák, valamint a cégalapítások időbeli hibás megjelölése is annak köszönhető, hogy mindkét cég teljes irattára az 1923-as nagy kantói földrengésben megsemmisült, a jokohamai nyilvántartásokkal együtt. Tulajdonképpen ennek a két cégnek története eddig a kutatásokon kívül maradt. Az adatokat szinte régészeti módszerrel kellett összeszedegetni, s kiderült, hogy egy bankcsőd kényszerítette rá az alapító   Kuhn Móritz ot, hogy hongkongi vállalkozását két legjobb munkatársának, Kuhn Artúr nak és Komor Szigfrid nek 1892-ben eladja. A cégek története mellett a jokohamai magyar kolónia életét, hazai látogató...