Japán vonzásában

Többen kérdezték, hogy ki az a jó kiállású bajszos személy a könyv borítóján? Flesch Aladár császári és királyi konzul áll a jokohamai konzulátus főbejárata előtt. Flesch Alfréd Aladár 1859-ben született Budapesten. Édesapja Flesch Mór termény nagykereskedő volt, aki 1878-ban vette meg az ún. Generáli székházat (Dorottya utca 10.) és természetesen fia is itt lakott.  1926-ban Bécsben hunyt el. Jogtudományi végzettséget szerzett és felvették a monarchia Külügyminisztérium ába. Diplomata pályára került. Karrierje Alexandriá ban indul 1882-86, és ezt követően szolgálati helyei Odessza , Bombay , Bukarest , Berlin . 1894-ben, amikor Kreitner Gusztáv váratlanul meghalt, akkor nevezték ki Jokohamába. 1900-ban rendelték vissza Budapestre és szolgálataiért a császár nemesi címet adományozott neki és családjának. Ekkor vette fel a borsai nemesi előnevet, Alfréd Aladár Flesch von Borsa . Következő szolgálati helye főkonzulként Chicago volt, de két év múlva hazatért Japánban szerz...

Tom Haártól kaptam üzenetet, melyben a következőket pontosította: 558. oldal: Haár Ferenc a Brassó megyei Csernátfaluban született. Francis Haar nevet a második világháború után vette fel (japánul フランシス・ハール). A gyermekek születési sorrendben (560. oldalon is): Tamás (1941), Veronika (1942), András (1946). Történetük leírásában a gyermekek születési dátuma helyesen van. Elnézést, felcseréltem.       559. oldal: Haár Irén december 16-án született. Étterem tulajdonosként japánul az アイリーン・ハール nevet használta

A Kossuth Rádió 2017. május 8-án, a  180 perc  című reggeli műsorában sugározta a szokásos hétfői könyvajánlóját. Ez alkalommal  Leirer Tímea beszélgetett velem a  Fülszövegben  "Japán vonzásában" című könyvemről. Az elhangzott Fülszöveg itt újra meghallgatható.

Magyar–japán. Kézben a könyv. Első fogásra vaskos, nehéz (600 oldal, rengeteg korabeli fotóval, hatalmas forrásanyaggal). Kiss Sanyi örömmel adta a tiszteletpéldányt, én ámulva vettem. És persze nagy köszönettel. Japán vonzásában , ez lett a főcím, a fontos, történetvezető alcím: Magyarok, akik szerették Japánt . Komplex kultúratörténet. Az oktatás szempontjából nézve: műveltségterület (történelem, családtörténet, ipar, kereskedelem, szállítás, politika, földrajz, életregény, Európa–Japán közvetlen kapcsolódásokkal, beágyazódva a világtörténelembe, földrészeket átszelve, a köz- és magánérdekek-értékek-szándékok és attitűdök viharában.) Szóval: „feladat”. Impozáns, sokszálú és nagy ívű, múltat és jelent összekötő, mát és jövőt figyelmeztető mű. A nemzetek közötti előítéleteket emberi teremtő tevékenységek példáival „eloszlató” hatalmas anyag. Kerüljön terítékre, kapjon minél nagyobb nyilvánosságot, boncolgassák az emberek hetedhét határon túl. Nagy gratuláció a feltáró-összegző munkáé...