Bejegyzések

Megjelent a könyv

Kép
Örömmel értesítek mindenkit, hogy könyvem a boltokba került.


Japán vonzásában
A borítón a jokohamai konzulátus bejárata látható (XIX. század vége)
Japánban illetve Távol–Keleten élt vállalkozóink életét és működését mutatom be. Könyvem főszereplői érkezési sorrendben, zárójelben az ott töltött évek szerint a következők: Kuhn Moritz, Maurice Montague Kuhn, M.M. Kuhn , クーン・モーリツ (1868-1901). MűkereskedőKuhn Arthur, アーサー・クーン or クーン・アーサー (1870-1913). MűkereskedőKomor Szigfrid, コモル・シグフリード (1887-1935). MűkereskedőKomor Izidor, コモル・イジドル (1893-1919 és 1934-1942). MűkereskedőKomor György, George Komor, ジョージ・コモル (1897-1976). MűkereskedőElked Antal, エルケド・アンタル (1899-1942). BankárSikos János,  ジョン・シコシ (1922-1968). MérnökMetzger Nándor, Watanabe Metzger Nándor, Ferdinandus W. Metzger, フェルヂナンド・メツゲル (1932-1946). Tolmács, kereskedő, tudósító, orientalista, szótárkészítő, diplomataNagy József, Don Guiseppe Nagy, ヨゼフ・ナジ (1935-1990). Szalézi szerzetes tanár, mérnökHaár Ferenc, Francis Haár, ハール・フェレンツ (1939-…

Miről szól a könyv?

A magyar-japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szól ez a könyv. 1869-től 1959-ig, azaz kilenc évtized, történéseit írja le részletesen a szerző, de bevezetésként bemutatja az azt megelőző időszakban ott járt magyarokat és tevékenységüket is. A szerző szokatlan nézőpontot választott a téma bemutatására, mert összefonta az ott élő és működő magyarok tevékenységét a világpolitikai történéseivel, nem feledve az államközi kapcsolatok építésének állomásait sem. A történet a szereplők szemszögéből időrendben halad, az ő tevékenységük van előtérben, de háttérként az olvasó megismerheti a vállalkozásra ható változó történelmi környezetet is.
A történet Marco Polo utazásával és indul. Tőle értesülnek a művelt európaiak Zipanguról és népéről, valamint Kubilaj kán a szigetország ellen indított sikertelen hadjáratairól. 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a portugálokat a rossz irányú szelek 1543-ban Tanegasima, Dél-japáni szigetére sodorja, akik azonnal kereskedni kezdtek a helyiekkel…

The First 50 Years of Japanese-Hungarian Commercial Relations

Chapters from Sándor Kiss's book In Allurement of Japan
Book Presentation for JosaiUniversity at BudapestBusinessSchool on 17 of February, 2017
Hungary and Japan had some similarities in foreign trade during the period from 1860 to 1880. Both countries were inexperienced, Japan for her isolation and Hungary for her subservience under Austria. But following the Meiji restoration in 1868 and the Austro-Hungarian Compromise (妥協) in 1867, both countries were able to engage in international trade, sending their goods and products onto the world market. As newcomers, both countries had much to learn. Their competitors were shrewd, calculating traders hungry for profit. It would take decades for both countries to become equal trading partners. Both Japan and Hungary paid a heavy price for lack of practice. There is one more shared characteristic: namely that Japan and Hungary began modernizing their economies about the same time as well. State relations1867 was the year when the Austro-H…

Magyarok, akik szerették Japánt

Kép
A kutatás láza elragadott, de 2013-ban úgy döntöttem, hogy az addig összegyűjtött anyagot könyv formájában közreadom. Különösen fontosnak tartottam azt, hogy a Kuhn & Co., és a Kuhn & Komor cégek körüli, főleg a neten terjedő számtalan pontatlanságot tisztázzam, amihez felsorakoztattam az általam összegereblyézett tényeket, dokumentumokat. A cégnevek hasonlóságából adódó problémák, valamint a cégalapítások időbeli hibás megjelölése is annak köszönhető, hogy mindkét cég teljes irattára az 1923-as nagy kantói földrengésben megsemmisült, a jokohamai nyilvántartásokkal együtt. Tulajdonképpen ennek a két cégnek története eddig a kutatásokon kívül maradt. Az adatokat szinte régészeti módszerrel kellett összeszedegetni, s kiderült, hogy egy bankcsőd kényszerítette rá az alapító  Kuhn Móritzot, hogy hongkongi vállalkozását két legjobb munkatársának, Kuhn Artúrnak és Komor Szigfridnek 1892-ben eladja. A cégek története mellett a jokohamai magyar kolónia életét, hazai látogatók érkezésé…

Munkám elismerése

Kép
Mélyen tisztelt Nagykövet úr Őexcellenciája, méltóságos Asszony!
Tisztelt Vendégek! Kedves Barátaim és szeretett Családom!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni a megtisztelő kitüntetést, a Felkelő Nap Rendjét Arany Sugarakkal és Nyakszalaggal (旭日中綬章きょくじつちゅうじゅしょう)! A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését elősegítő közel három évtizedes munkámhoz számos japán és magyar szervezetre, partnerre és barátra volt szükségem, s most úgy érzem ez a kitüntetés egyben nekik is szól. Ebből az alkalomból szeretném kifejezni őszinte hálámat feléjük is a tőlük kapott támogatásért!
Kapcsolataink a messze múltba nyúlnak vissza, és mindkét országban régóta tudunk egymásról. A magyar és a japán nép mindig jó érzéssel gondolt egymásra, baráti népnek tartottuk és tartjuk egymást és ez igaz volt akkor is, amikor a történelem országainkat ellenkező oldalra sodorta. Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben kötötte meg a Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Egyezményt. Történelmi tény, hogy Magyaror…

História - 2009/7. japán szám

Kép
Kiss Sándor: Kereskedők, hittérítők Nyugatról. Gazdasági kapcsolatok Japánnal

A Japánba első európaiként 1543-ban érkező portugálok fél évszázadig kizárólagos kereskedelmi pozícióban voltak, de 1596-ban megérkeztek a spanyolok, majd 1600-ban a hollandok és 1613-ban az angolok. Az akkoriban induló Holland Kelet-indiai Társaság a kezdetektől, hivatalosan engedélyezve 1609-től rendszeresen szállított Japánba, és ezzel kikezdte a portugálok kereskedelmi pozícióját. Japánból 1614-ben kitiltották a misszionáriusokat, 1624-ben a spanyol, majd 1639-ben a portugál kereskedőket is kiűzték. A hollandok azonban - mivel nem foglalkoztak hittérítéssel - maradhattak. A bezárkózás (1639-1854) időszakában a hollandok jelentették a kizárólagos nyugati kapcsolatot.
Az európai országok a 19. század közepére egyre aktívabbakká váltak érdekszférájuk építésében, és sorozatban gyártott termékeikhez új piacokat kerestek. Az amerikaiak nyomására 1854-ben Japán aláírta a kanagavai egyezményt, az egyenlőtlen jap…