Japán vonzásában

Életemben először 1982 szeptember 11-én mentem le Jokohamába. Erre a hét végére kaptam meg első ízben a ker-titkári kocsi. Öt hete voltunk Japánban, s engedélyt kaptam, hogy kirándulhatunk, tanuljad a forgalmat . A kollégák jó tanácsára a Jamasita park hegy felőli végén kialakított parkolót használtam, mert ott "mindig van hely". És tényleg volt. Jót sétáltunk feleségemmel és két gyermekünkkel. Visszaérve felmentünk a hegyre, később tudtam meg, hogy a Bluff -re. Egy szép, kicsit európai stílusra emlékeztető temetőhöz jutottunk. A bejáratból csoda szép kilátás nyílt a jokohamai kikötőre, előttünk terült el a park és az öböl menti rész, ahol sétáltunk. Bementünk. Jobbra indulva nemsokára egy nyitott könyv alakú sírkőről szemembe villant a "született" szó. Közelebb lépve ezt láttuk: Ki volt Sikos János? Ez volt itt a kérdés! A követségen és a kereskedelmi kirendeltségen senki sem tudott róla, legalábbis így mondták. Nem hagyott nyugodni, és el kezdtem kutatn